A gyógytestnevelési csoportbeosztás a gyermekeket két fő szempont szerint rangsorolja.A tartó és mozgató rendszer zavarainak gyógytestnevelési csoportjába és a belgyógyászati és egyéb betegségek gyógytestnevelési csoportjába.

Az első csoportról megállapíthatjuk hogy elváltozásaik a passzív és aktív mozgatórendszer elemeiben alakulnak ki, míg a második csoportba sorolt tanulóknál az elváltozások domináns részben veleszületett rendellenességek.

Nagyon fontos kritérium, hogy a mindkét csoportba sorolandó elváltozásokkal rendelkező gyermek gyógytestnevelése speciális szervezési és gyakorlati feladatokat kíván.

A fent említett tények ismeretében
megállapíthatjuk, hogy a passzív és aktív mozgatórendszer elváltozásaival rendelkező gyermekek gyógytestnevelésében főleg az izmok és azok funkcióinak javításával érhetünk el minőségbeli változást.

Tehát az izmok edzésével, erősítésével, nyújtásával, mobilizálásával érhetünk el pozitív eredményt. A vizsgálat szempontjából fontos tudnunk mely izmok funkciójának változtatása a feladatunk, hiszen az eltérő deformitások eltérő izomösszehúzódási igényeket követelnek a rehabilitáció szemszögéből. Az oly sok irodalmi publikációban megjelent elváltozásokhoz hozzárendelt izommunkával kapcsolatos leírásokat felhasználva a funkcionális gimnasztikában alkalmazott felsorolással próbáljuk az elemeket összegyűjteni.

Tehát a következő izomcsoportokat emelhetjük ki:

– combtávolító izmok
– farizomzat
– hasizomzat (hosszanti, ferde és keresztirányú)
– oldalsó törzsizomzat
– hátfeszítő izmok, főként a felső rész(a felsőtest felegyenesítése)
– széles hátizom
– rombuszizom
– trapézizom, főként középső és alsó része (mint alsó lapockarögzítő)
– a vállöv és vállizület izmai
– mély nyakhajlító izom

Az erőedzés fontos alapelvei:

– izomzat erőegyensúlyának megbomlását kerülni kell, agonista-antagonista izomfeszülések aránya
– kielégítő edzésinger akkor jön létre, ha az izmok legalább 3-6 másodpercig feszülnek
– váltogassuk az izometriás és izotóniás gyakorlatokat
– figyelembe kell venni az izom típusát (pl.: törzs izmainál kerülni a hirtelen mozdulatokat, összehúzódásokat
– lehetőleg kerüljük a préseléses helyzeteket
– feszítés után lehetőleg lazítás

A belgyógyászati és egyéb rendellenességek csoportjába sorolt gyerekek mozgásanyagának kialakítása sokkal bonyolultabb és speciális elemeket tartalmazó feladattára részletesebb.
Természetesen az „első” csoportra sem szabad mindenféle izomfejlesztéssel kapcsolatos sémát egyöntetűen alkalmazni.
A belgyógyászati csoportokba sorolt tanulók tünetei, elváltozásaik és azok vizsgálata és ezen eredmények közlése a szakirodalmi gazdagság miatt nem szükségszerű. Azonban más kérdés az, hogy az ide sorolt tanulók gyógytestnevelésében, hogyan alkalmazhatók és milyen sikerrel a műfalmászás elemei.
A rendellenességek ismereteinek tükrében kijelenthetjük, hogy mint minden sportág a műfalmászás is hordoz olyan elemeket, tartalmaz olyan mozgásformákat, amelyek kontraindikált gyakorlatként nem alkalmazhatóak a különböző elváltozások esetében. Az előzőkben elemzett mozgásfolyamat néhány elemének és néhány deformitás csoport teljes mellőzésének szükségessége vitathatatlan.